Legfontosabb tapasztalatok összefoglalása. Praktikus tanácsok.

Hogyan leszünk jó kommunikátorok? Fejlesszük önmagunkat.

Hírlevél sorozatunk elején kutatási adatokkal érvelve megállapítottuk, hogy a jó kommunikáció segíti a gyógyulás hatékonyságát és védi mind a beteg mind az orvos szerepét és jogait. Célunk olyan kommunikációs szemlélet átadása volt, melynek elsajátításával, bárki saját kezébe veheti kommunikációs stílusának fejlesztését, és lépésről lépésre fejlesztve professzionalizálhatja saját készségeit.

Az orvosi kommunikáció alapproblémái. A józan ész határai.

Sorra vettük azokat a legfontosabb elemeket, melyek a kommunikáció hatékonyságát csökkenthetik vagy növelhetik. Beszéltünk az érzelmi, illetve racionális, a biomedikális versus pszichoszociális kommunikáció hatékonyságáról. Olyan, józan paraszti ésszel is alkalmazható modellekről volt szó, melyeket a mindennapok rohanásában egész egyszerűen nem vagy rosszul használunk. Minden gyógyító számára világos, hogy a gyógyítást elsősorban érzelmek kísérik, mégis, a kutatások szerint hajlamosak vagyunk betegeinket racionális befogadónak tekinteni. Tudjuk, hogy ahol nincs információ, ott keletkezik, mégis hajlamosak vagyunk a megfelelő információátadás elmulasztására.

Hogyan spóroljunk meg több száz millió Eurót?

Foglalkoztunk a kommunikáció gyógyszerszedésre és terápiás compliance magatartásra gyakorolt hatásával is. Minden tapasztalat arra mutat, hogy a nem megfelelő compliance a modern medicina egyik legnagyobb problémája, melyet elsősorban a kommunikáció javításával lehet orvosolni. Érdemes komolyan vennünk az „értelmezd és reagálj” kommunikációs alapelvét. Nem azok a gyógyítók számíthatnak jobb beteg együttműködésre, akik „lyukat tudnak beszélni a betegek hasába”, hanem azok, akik aktív figyelemmel és empátiával kommunikálnak betegeikkel. Ez utóbbi egyébként lényegesen nehezebb feladat, tökéletesítésére évekre lehet szükség.

Hogyan oldjunk meg kritikus helyzeteket?

Több hírlevelünkben is foglalkoztunk a kritikus orvos-beteg helyzetekkel. Beszéltünk a rossz hír közlés megfelelő formáiról, a nehéz betegekkel való hatékony bánásmód alapelveiről, az orvosi kiégés megelőzhetőségéről. Szó esett az orvosok és a krónikus betege sajátos kapcsolatáról, a kapcsolatot fenyegető tényezőkről. Gyakorlati tanácsokat adtunk az egyre gyakrabban előforduló agresszív rendelői viselkedés megfelelő kezelésére.

Hogyan növeljük a 9 %-ot?

Talán még emlékeznek, hogy a JAMA ( Journal of American Medical Association) egyik kutatásában a megkérdezett páciensek csupán 9 % – a értette meg pontosan orvosa döntését. Hírleveleinkben olyan gyakorlati tanácsokat fogalmaztunk meg, melyek segíthetnek ennek a riasztóan alacsony számnak a növelésében. Most azokat a lépéseket foglaljuk össze, melyek a kommunikációs önfejlesztésben lehetnek hasznosak.

Hogyan legyünk ügyesebb kommunikátorok?
Gyakorlati tanácsok a mindennapi önfejlesztéshez.

Ahhoz, hogy önmagunkat a mindennapokban fejleszthessük, olvassuk el újra a hírleveleinkben megfogalmazott helyzeteket és megoldási javaslatokat. A megfelelő kommunikáció elsajátításához a következő gyakorlati útmutatót javasoljuk:

1. A „külső szemlélő” szerepének elsajátítása. Próbáljuk meg, visszatérő mindennapi tevékenységünket külső szemlélőként áttekinteni. A feladat kimondottan nehéz, mindannyiunkra jellemző „saját üzemi vakságunk” kialakítása. Legyen első feladatunk saját viselkedésünk racionális és nem racionális összetevőinek azonosítása.
2. Az elemző szerepének elsajátítása. Miután képesek lettünk önmagunkat kívülről szemlélni, fejlesszük kommunikációs elemző készségeinket. Tegyük fel önmagunknak a következő kérdéseket: milyen kommunikációs helyzetben vagyok jó és melyikben nem? Melyek visszatérő élethelyzeteim, konfliktusaim? Mennyire vagyok jó megfigyelő? Részletekre emlékszem inkább vagy összefüggésekre? Vizuális vagy verbális típus vagyok? Az elemzői készségek fejlesztését további megfelelő kérdések feltevése segíti.
3. A feed-back, vagyis az őszinte visszajelzés lehetőségének megtalálása és rendszeres használata. Kérjünk kommunikációnkról rendszeres visszajelzést. Tegyünk fel betegeinknek vagy kollegáinknak olyan kérdéseket, amelyekkel „mérhetjük” kommunikációnk hatékonyságát. Találjuk meg azt az embert környezetünkben, akitől őszinte visszajelzésre számíthatunk kommunikációs stílusunkról, jellemző hibáinkról.
4. Figyelmi kapacitásunk fejlesztése. Tanuljuk meg figyelmünk professzionális használatát. Lépésről lépésre tudatosan fejlesszük figyelmünket. Kezdjük fókuszálási képességünkkel. Fókuszáljuk figyelmünket valakire vagy valamire hosszabb ideig, a maximális hatékonyság elérésének céljával. További lépésként fejlesszük képességünket azzal, hogy bizonyos idő után több dologra figyeljünk tudatosan úgy, hogy az információvesztesége minimális legyen.
5. Non verbális és proxemikai stílusunk tudatosítása. Verbális kommunikációnk fejlesztése mellett tanuljuk meg non-verbális, köztük az un. proxemikai (tér-kommunikációs) stílusunk megfelelő használatát. Figyeljük meg, milyen kommunikációs tereket alakítunk ki önmagunk körül.
6. Saját stílusunk kialakítása. Minden professzionális kommunikáció végső célja a hiteles saját kommunikációs stílus kialakítása. Stílusunk akkor lesz hatékony, ha fesztelenül, saját magunkat adva vagyunk képesek azt különböző helyzetekben használni.
7. Szituatív kommunikáció elsajátítása. Végül, a hatékony kommunikáció gyakorlásához képesnek kell lennünk saját stílusunk megfelelő árnyalásához. A szituatív kommunikáció lényege, a helyzetnek megfelelő stílus árnyalt használata, a sablonos kommunikációs elkerülése.

Ellenőrző kérdések:

1. Ön szerint milyen kommunikációs hibák állhatnak az idézett JAMA kutatás
9 %-os eredménye mögött? Soroljon fel legalább 5 lehetséges hibát.
2. Milyen okokra vezethető vissza, hogy az Európai Unióban évente több száz millió Euro értékben kerülnek a szemétbe felbontatlan csomagolású, sokszor támogatott gyógyszerek? Soroljon fel legalább 3 lehetséges kiváltó okot.
3. Gondolja végig, az orvosi rendelőben milyen proxemikai, vagyis tér-kommunikációs hibákat követhetünk el, amelyek negatívan befolyásolhatják az orvos-beteg kapcsolat bizalmi szintjét. (Egyik lehetséges példa: az egyenlő szék elvének figyelmen kívül hagyása). Soroljon fel még legalább 3 lehetséges helyzetet.