Mennyit tudunk elmondani pácienseinknek? Az információ mennyiségének hatása

A gyógyításhoz szükséges kommunikáció esetében is igaznak kell tekintenünk a mennyiség és a minőség szoros összefüggésének ősi alapelvét.
Az optimális mennyiségű információ átadása nehéz feladat, szinte minden gyógyítási helyzet más-más megoldást kíván. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a mennyiségi küszöb elsősorban attól függ, milyen a kommunikáció minősége. Megfelelő kommunikációval lényegesen több hasznos információ átadására nyílik lehetőségünk.

Ahol nincs információ, ott keletkezik. De a kevesebb néha több…

A mindennapokból jól ismert helyzet, hogy pácienseink a nem megfelelően átadott, vagy nem megfelelő mennyiségű információt nehezen ellenőrizhető forrásokból kiegészítik. A „befejezetlenség motiváló hatása” közismert pszichológiai jelenség, a befejezetlen kommunikáció további információgyűjtésre ösztönöz. Kísérletek igazolják, hogy nemcsak a kevés információ, de a zavaros, túl nagy mennyiségű információ is kiválthatja a befejezetlenség érzését.

„Hallgasd meg és reagálj”. Monológ helyett párbeszéd

A hatékony kommunikáció egyik alapelve a „ hallgasd meg és reagálj” típusú viselkedés elsajátítása. A párbeszéd formájában történő információcsere többszörösen felülmúlja a legragyogóbb előadás hatékonyságát is. A párbeszéd lehetőséget ad a kérdésekre, illetve biztosítja a visszajelzés lehetőségét. Az átadható hasznos információ mennyisége radikálisan megnő.

Az 5+2 szabálya

Egy átlagos képességű ember, rövid távú memóriája körülbelül 5-7 különböző jellegű információt képes befogadni. Kísérletek igazolják, hogy ez ettől eltérő mennyiségű információ csökkenti az emlékezés pontosságát. Feladatunk tehát, hogy közléseinket maximum 7 jól megjegyezhető egységben adjuk át betegeinknek. A strukturált információátadás, az ömlesztett információval szemben tovább növeli az átadható ismeretek arányát.

A „tartalomjegyzék elve”

Az 5+2 szabály adta lehetőségek tovább bővíthetőek, ha mondanivalónkat szakaszosság, egymásra épülés jellemzi. A jól megírt újságcikkhez hasonlóan, „összefolyó mondatok és bekezdések helyett” legyen kommunikációnk pontokba szedhető. Információátadásunkat előzze meg a beteg számára jól látható „szóbeli tartalomjegyzék összeállítása”.

A „széli hatások figyelembe vétele”

Fontos tapasztalat, hogy szóbeli és írásos kommunikáció esetén is, a legelőször, illetve legutoljára befogadott információra könnyebben emlékezzünk vissza. Ezért is kiemelten fontos, hogy a kommunikációt minden esetben az elhangzott fontos dolgok összefoglalása zárja le.

Negatív és pozitív információ. A „szelektív hallás” jelensége

Különös elővigyázatosságot igényel a negatív vagy annak értékelhető információ átadása. A negatív információ beszűkíti figyelmünket, így könnyen előfordulhat, hogy páciensünk, a „rossz hír közlését követően” a jól előkészített „pozitív hírt” egyszerűen meg sem hallja, a rendelő elhagyását követően nagy valószínűséggel nem is fog arra emlékezni. Ezekben a helyzetekben a dialógus és az érzelmi kommunikáció segítségével növelhetjük csak a befogadás hatékonyságát.

Egy kép ezer szó

A hazai háziorvosi gyakorlatban még kevésbé elfogadott, az angolszász kultúrában azonban gyakori az orvos-beteg kommunikációt segítő képi anyagok, magyarázó ábrák használata. Amennyiben lehetőségünk van erre használjunk képi anyagokat a szöveges leírások, vagy szóbeli mondanivaló kiegészítésére.

Ön mit tenne a következő esetben?

Páciense számára, vizsgálati eredményeinek romlása miatt, hatékonyabb, korszerűbb gyógyszer felírását határozza el. Hogyan tudná betegével a rossz hírt úgy közölni, hogy az ne befolyásolja negatív módon az új gyógyszerrel kapcsolatos compliance kialakulását?

Írja meg véleményét, ossza meg kollegáival tapasztalatait!